Kezdőknek: A tőzsdézés alapjai (1. rész)

A tőzsde alapvetően azt a szerepet tölti be, hogy a gazdaságba pénzt juttasson: a vállalatok részesedésük egy részéről lemondva készpénzhez jutnak, amit saját fejlődésük, beruházásaik és terjeszkedésük céljára fordíthatnak.

Első lépésben tehát a cégek ún. részvénykibocsátással kerülnek be a tőzsdére, a kibocsátott értékpapírokért (részvényekért) cserébe pénzt kapnak. A részvénykibocsátás eredményeképpen, a cég tulajdoni hányadának egy részét vagy egészét áruba bocsátja valamilyen áron, az azt megvásárlók (a befektetők) pedig tulajdoni hányadot szereznek a vállalatban. A részvénykibocsátással párhuzamosan a cég megjelenik a tőzsdén, ez ugyanis az az intézmény, ahol a kibocsátott részvényekkel kereskedni lehet. Ilyenformán a tőzsde egy piac, ahol a tőzsdei részvények adásvétele szabályozott keretek között történik.

Részvénykibocsátáskor úgy határozzák meg 1 db részvény árát, hogy a kibocsátást szervező cég felbecsüli a cég értékét, meghatároz egy hipotetikus értéket annak alapján, hogy az adott gazdasági szektorban a vállalat a többi vállalathoz képest milyen gazdasági pozícióban van. Ez az értékbecslés természetesen sok egyéb tényezőtől is függ, sok mindent figyelembe kell venni. Ha a megbecsült érték mondjuk 10 milliárd forintra jön ki, tehát ennyi a cég jelenlegi piaci értéke, akkor ha 5 millió darab részvényt szándékoznak kibocsátani, 1 db kibocsátási ára 2000 Ft lesz. (10 000 000 000/5 000 000 = 2 000). A részvényárak mögött, —  ezt már tudjuk — valós, a gazdaságban cselekvő vállalatok állnak. Az adott vállalat fejlődési kilátásai, eredményei, fejlesztései, beruházásai mind-mind komoly kihatással vannak a részesedés értékére. A részesedés pillanatnyi értékét pedig a részvényárfolyam mutatja. A részvény ára tehát ingadozik, attól függően, hogy a részvényeket birtokló befektetők hogyan ítélik meg a vállalat teljesítményét, jelenét, jövőjét.

Ezen az oldalon linket cserélhetsz bármien témában!

Linkcsere

A tőzsdei árak változása, a kereskedés folyamata

A részvények árfolyama a napi tőzsdei kereskedés ideje alatt folyamatosan változik. A nyitó ár a tulajdonképpeni első kötés az adott tőzsdenap, a záró ár az utolsó kötés, az átlagár a napi kötések árainak átlaga (ez utóbbi fizikailag tehát nem feltétlenül megvalósult árú kötés, hanem egy átlagérték!). Ezenkívül az adott napon létrejött legalacsonyabb árú kötés a napi minimum ár, az adott napon létrejött legmagasabb árú kötés a napi maximum ár. Ezeket az értékeket láthatjuk akkor is, ha az újság tőzsde rovatát nézzük meg. További fontos adat a napi forgalom, ami azt mutatja meg, hogy aznap hány darab részvény cserélt gazdát, azaz az X darab kötésben pontosan mennyi részvény vett részt. (Értékes adat lehet ennek forintosított értéke is, amit a darabszám*záróár képlet ad meg.) Ezenkívül az előző napi záróár és az aznapi záróár különbsége adja meg az emelkedés vagy csökkenés mértékét, azt pontban (forintban), illetve százalékban egyaránt számon tartják. Így ha egy részvény előző nap 2000 Ft-on zárt, majd a következő napon 2050- Ft-on, akkor az elmozdulás mértéke +50 Ft, a százalékos érték pedig +2,5%. A megadott árak mindig 1 darab részvényre vonatkoznak. (Forgalmi adatok nyilván nem.)

Kötés és jutalék

Ahhoz, hogy az említett árak kialakulhassanak, szükséges tehát, hogy ún. kötés, (tőzsdei üzletkötés vagy tranzakció) szülessen. A kötés az az esemény, amikor egy vevő és egy eladó meghatározott, azonos áron részvényt cserél egymással. A vevő megkapja a meghatározott számú részvényt, és ezentúl ő rendelkezik vele, az eladó pedig „megszabadul” tőle, ezentúl már nem rendelkezik az adott számú részvénnyel, megkapja viszont annak pénzbeli ellenértékét. Ha például 100 db ABDC  részvényről van szó (a példában említett ABCD részvény nem valós cég - szerk.), amelynél a kötés 2050 Ft-on született, akkor a vevő értékpapírszámláján megjelenik a 100 darab részvény, levonódik 2050*100 Ft (mennyiség*ár) valamint az ehhez tartozó jutalék, az eladónál pedig eltűnik az értékpapírszámláról 100 db ABCD részvény és hozzáadódik 2050*100 Ft (mennyiség*ár). Itt is történik ugyanakkor jutaléklevonás, ami általában az ügylet 0,3%-a és 1%-a közötti érték. (Jutalékot tehát mind a vevőtől, mind az eladótól levonnak!)

A jutalékot a brókercég számítja fel, minden tőzsdei üzletkötésnél levonják a befektetőtől. A tőzsdén ugyanis csak engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalatok, ún. brókercégek köthetnek üzletet, a befektető csak közvetett módon, brókercégen keresztül tudja ezt megtenni. Számlát kell tehát nyitni egy ilyen cégnél, arra pénzt utalni, és ettől kezdve már mód van a tőzsdén kereskedni az adott brókercégen keresztül, annak ügyfeleként. Mivel a tőzsdén csak maguk a brókercégek vannak jelen, a tőzsdei üzletkötést ők „intézik”, ezért jutalékot vonhatnak le tevékenységükért. Így tehát minden tőzsdei tranzakciónál számolni kell a jutalék költségtényezőjével is, amit mind vételnél, mind eladásnál felszámolnak. A jutaléklevonás módszere különböző lehet: Magyarországon például általános a már említett százalékban meghatározott jutalék, így a konkrét összeg a részvényszám*részvényár alapján számolódik ki.

Ezzel szemben például az amerikai tőzsdén van szabott árú jutalék, például 8 vagy 10 dollár. Ebben az esetben az adott tőzsdei üzletkötés darabszáma nem játszik szerepet, akár ha 100 vagy 5000 darab részvényről van szó, a díj ugyanakkora.

Másik általánosan elterjedt módszer a darabszámhoz kötött jutalék, például 1 db részvény 1 dollárcent. Így 100 részvény esetén a jutalék mértéke 1 dollár, 500 darab esetén viszont 5 dollár. A jutalék mértéke alapvetően határozza meg egy tőzsdéző sikerességét, fontos szermpont tehát, hogy minél alacsonyabb jutalékot felszámoló brókercégnél nyissunk számlát.

(2. rész)

Tőzsdei kötés tehát csak akkor tud létrejönni, ha van vevő és eladó is az adott részvénynél, és azonos áron, azonos mennyiségben tudnak „megállapodni”. Ez úgy néz ki, hogy a befektetők megbízást tudnak adni, hogy X mennyiségű részvényt szeretnének venni Y forinton. Ezek a megbízások az ún. ajánlati könyvbe kerülnek, ahol tartózkodhatnak vételi és eladási ajánlatok is. Tegyük fel például, hogy A befektető szeretne vásárolni 100 db ABCD részvényt 2010 forinton. Ekkor ad egy ilyen megbízást (mondjuk a tőzsdenapot megelőző este), és a tőzsdenapon megbízása megjelenik az ajánlati könyvben. E könyvet a brókercégek, és a kereskedést figyelő befektetők is láthatják, tehát tudják, hogy valaki szeretne ABCD részvényt venni 2010 forinton. Tegyük fel továbbá, hogy B befektető már rendelkezik 50 darab ABCD részvénnyel és most eladni szeretne. Mit tehet? 2 lehetősége is van:

1) Mivel látja, hogy van egy vevői ajánlat 2010 forinton 100 darabra, ha ad egy eladási megbízást az ő 50  darabjára 2010 forinton, akkor tőzsdei kötés születik, méghozzá a következő módon: történik egy 50 darabos kötés 2010 forinton. Az eladó eladott, a vevő pedig megvett 50 darab részvényt. Mivel előzetesen 100 darabot kívánt megvásárolni, ezért A befektető továbbra is bent marad az ajánlati könyvben 2010 forinton, azonban már csak 50 darabbal, hiszen a másik 50 darabot megkapta.

2) Amennyiben 2010 Ft-nál magasabb áron szeretné eladni B befektető a részvényét, akkor ő is tehet egy eladási ajánlatot magasabb áron, ami az ajánlati könyv eladási oldalára kerül. Ha 2050 forinton szeretné eladni, akkor tesz egy ilyen ajánlatot, és bízik benne, hogy lesz majd olyan vevő, aki ilyen áron is megvásárolja tőle a részvényt.

Fontos tehát látni, hogy az ajánlati könyv a befektetők „óhajait” mutatja, az egyik szeretne X forintért vásárolni, a másik szeretne Y-ért eladni, de kötés nem ebből születik. Csak akkor jön létre, ha van olyan befektető, aki a már a könyvben lévő ajánlatot elfogadja, és belemegy, hogy 2010 forintért eladjon, vagy 2050 forintért vegyen. Ha C befektető venni szeretne részvényt, de eladó csak 2050 forinton van, akkor ő is megteheti, hogy beáll a vételi könyvbe, ha neki ez a 2050 forint magas ár. Ha úgy ítéli meg, beállhat A befektető mellé 2010 Ft-on vagy őt megelőzve 2015 forinton, és így tovább. De ettől nem lesz részvénye, csak akkor ha valaki  más elad azon az áron, amelyiken ő az ajánlati könyvben áll. Ha mindenképpen venni akar az adott pillanatban, akkor el kell fogadnia a 2050 forintos eladási ajánlatot, hiszen azon az áron azonnal a részvényhez juthat.

Egy lehetséges ajánlati könyv példaként:

Vételi mennyiség	Vételi árfolyam	Eladási mennyiség	Eladási árfolyam
100 darab	2010 Ft	50 darab	2050 Ft
500 darab	2005 Ft	1500 darab	2055 Ft
5225 darab	2000 Ft	800 darab	2070 Ft
300 darab	1990 Ft	6850 darab	2100 Ft
2000 darab	1965 Ft

 A táblázatot úgy kell nézni, hogy a bal oldali két oszlop a vételi ajánlatokat mutatja, a jobb oldali az eladásokat. Vételnél felülről lefele csökkennek az ajánlatok árai, a legfelső kínálja a legmagasabb árat, azaz ha egy eladó az ajánlati könyv alapján ad el, akkor mindig a legfelső sorban lévő vétele teljesül először. Eladásnál is ugyancsak a legfelső sorban álló tud eladni először, de itt azért, mert az a legalacsonyabb eladási ajánlati ár áll elöl, mögötte a magasabbak. Ha valaki el szeretne adni 2040 forinton, akkor a táblázat úgy változna, hogy minden sor lejjebb menne, és a 2040 forintos kerülne az első helyre. Egy újabb eladó 2030 forinttal ezt is megelőzné, egészen 2010 forintig, mert 2010 forint esetén tőzsdei kötés is születik 100 darab erejéig.

Természetesen az ajánlati könyv is folyamatosan változik a nap folyamán, hiszen a megbízások kivehetők, betehetők, módosíthatók. A megkötött, létrejött üzletek azonban már nem visszavonhatók, ha tehát véletlenül eladás helyett vásároltunk (rosszul töltöttük ki a megbízási adatlapot és létrejött az üzlet), akkor ez egy teljesen szabályos üzletkötés, mégha nem is azt akartuk. Ezért figyelni kell a megbízás megadására, mert jóvátenni csak úgy lehet az ilyenfajta hibákat, hogy a megvásárolt részvényt rögtön eladjuk, ekkor azonban egyrészt jutalékot kell fizetni, másrészt pedig árfolyamveszteség is érhet (ha már csak alacsonyabb áron van vevői ajánlat).

Árfolyam emelkedése, esése

Általánosan ismert tőzsdei szleng szó a bika, amely egy jelentősebb árfolyam-emelkedési időszakot jelez, ilyenkor a részvényárak megállíthatatlanul törnek felfele, mindenki nyereséget ér el, aki részvényt vásárol. Másik ilyen a medve, amikor pedig az árak engesztelhetetlenül csökkennek, egyre alacsonyabb és alacsonyabb szinteket érve el. A két szó angolszász területről terjedt el, evvel egyező a francia nyelvterületről meghonosodott hossz (hausse – jelentése emelés, emelkedés), ami szintén nagyobb áremelkedési periódust jellemez, és a bessz (baisse – jelentése csökkenés, apadás), ami pedig masszív tőzsdei árcsökkenésre utal. Mindezek ismerete azért fontos, mert a részvénypiacok alapvető jellemzője a trend, azaz, hogy vagy le vagy fel –, de valamilyen irányba huzamosabb ideig  haladnak.

Az a kérdés, hogy ez hogyan valósul meg a valóságban, miért, és hogyan mozognak az árak?

Hosszan tartó részvényárfolyam-emelkedés akkor történhet, ha az adott cég valamilyen okból felkelti a befektetők érdeklődését és sokan szeretnének vásárolni a részvényekből. Az ok lehet cégspecifikus vagy nemzetközi hatás eredménye, gazdasági vagy politikai természetű. Tegyük fel például, hogy egy gyógyszergyártó vállalat bejelenti, sokéves kutatómunka eredményeként felfedezték az AIDS vírus ellenszerét, és elkészültek az azt gyógyító készítménnyel. Ha ez megvalósul, akkor a vállalat a gyógyszerből a későbbiek során nagyon sokat tud eladni, mivel jelenleg ők az egyetlenek, akik ilyet tudnak gyártani. Emiatt magas árrést képesek beépíteni a forgalmazási árba, hiszen nem nagyon van versenytársuk, ami pedig azt jelenti, hogy a cég sokkal nagyobb bevételre és nagyobb nyereségre fog szert tenni, mint a hír bejelentése előtti szint. Ennek következménye, hogy a tulajdoni hányad adott része, azaz 1 darab részvény értéke is a jelenleginél magasabb kell, hogy  legyen. Ha az ABCD részvény lesz most ez a gyógyszergyár, amelyik mondjuk 2050 forinton zárt, akkor a bejelentést követő napon bizonyosan sokat fog emelkedni. A hír hallatán ugyanis sokan elgondolkoznak, hogy ez milyen jelentőségű lehet a cég életében, és úgy döntenek, hogy szeretnék ebből ők is kivenni a részüket, elhatározzák, hogy részvényt vásárolnak.

A részvény emelkedése és csökkenése tehát a keresleti-kínálati viszonyok ideiglenes eltolódásának eredménye. Ha adott időszakban nagyobb a vevői igény mint az eladói, akkor a vevői igény kielégítése csak úgy lehetséges, hogy magasabb áron is hajlandók megvenni a részvényt, hiszen az adott árakon nem jelentkezik újabb eladó. (Csak annyi részvényt lehet megvenni 2050 és 2100 forint között, amennyit el is akarnak adni. Ha több kell, akkor magasabb áron kell hozzájutni.)

(3. rész)

Úgy történik mindez, hogy hiába zárt 2050 forinton előző nap, a következő napon már a nyitóára lehet akár 2100 forint is (vagy akár sokkal magasabb), ugyanis az ajánlati könyvbe ez lesz a legalacsonyabb betett eladás, tegyük fel, hogy 3 ezer darab. Ekkor természetesen be lehet tenni ajánlatot 2050 forintra, hogy ott szeretnénk vásárolni, de ha kellően sokan érdeklődnek a részvény iránt, akkor bizonyosan lesz valaki, aki azt mondja, hogy neki megér 2100 forintot is a részvény, hiszen az új bejelentés fényében arra számít, hogy a vállalat gyorsan fog növekedni, és ebből szeretne részt vállalni. Megveszi a részvényt 2100 forinton. Mások is vesznek ezen az áron (ameddig el nem fogy a 3 ezer darab), sőt, hamarosan 2100 forinton már nemhogy eladó, de 5 ezer darab vevő szerepel a könyvben. A legjobb eladás pedig mondjuk 2110 forinton látszik, 1500 darab.  Ekkor a vevők tovább gondolkoznak, egyesek beállnak 2100-ra, egyesek, akik eddig 2050-en álltak, beállnak 2080-ra, azaz a vételi ajánlatok elkezdenek felfele menni. Van egy újabb vevő, aki 3 ezer darab részvényt szeretne venni, és látja, hogy 2110-en van 1500 eladó. Azt megveszi, és 2110 forinton állva még további 1500 darabot vásárolna, hiszen nem kapta meg mind. Az ajánlati eladási könyv ekkor úgy módosul, hogy a következő eladó, eladók 2120 forinton állnak, például 500 darab, 2130 forinton 1500 darab, 2140 forinton 4000 darab és 2150 forinton 15 ezer darab.

Mindez táblázatban (a vételi szinteket fentről lefele, az eladásit lentről felfele érdemes értelmezni):

Vételi mennyiség	Vételi árfolyam	Eladási mennyiség	Eladási árfolyam
1500 darab	2110 Ft	500 darab	2120 Ft
4200 darab	2100 Ft	1500 darab	2130 Ft
500 darab	2080 Ft	4000 darab	2140 Ft
2500 darab	2070 Ft	15000 darab	2150 Ft
2000 darab	2050 Ft	1600 darab	2175 Ft

Látszik, hogy egyre magasabb árszinteken egyre több eladó van, hiszen aki néhány napja 2000 forint környékén vette a részvényt, az 6-8%-os nyereséggel már szívesen túladna rajta. De ha valóban sokan gondolják azt, hogy a részvény jó befektetésnek ígérkezik, akkor egyrészt az eladók nem viszik lejjebb ajánlataikat, mert látják, hogy sok a vevő; a vevők viszont kénytelenek feljebb vinni az ajánlataikat, mert egyszerűen nem születik kötés alacsonyabb árszinteken, nem tudnak venni. Ezért előbb-utóbb valaki megveszi az 500 darabot 2120-on, az 1500 darabot 2130-on, és így megy fel az ár. Érdemes belegondolni, hogy hiába tűnik soknak a 15 ezer darab eladó részvény 2150 forinton, ha például egy befektetési alap, egy nagy pénzzel rendelkező befektető is akar venni a részvényből, akkor lehet, hogy ők több tízezer darabot akarnak vásárolni, így előbb-utóbb 2150 forinton is születik kötés. Sőt, ha a részvénypiacot figyelők látják, hogy 2150 forinton is elkelt minden felajánlott részvény, újabb és újabb vevők jelennek meg, így hajtva még feljebb az árakat. A következő napi újságban pedig mindebből annyi látszik, hogy ABCD részvény záróára: 2200 Ft, változás az előző naphoz képest: +7,3%, nyitóára: 2100 Ft, legalacsonyabb ára: 2100 Ft, legmagasabb ára: 2225 Ft, forgalma: 145 ezer darab. (Látni kell, hogy az előző napi záróár, 2050 forint nem jelenti azt, hogy a következő napon azon az áron lehet venni részvényt. Sokszor igen, de nem mindig.)

Következő nap a részvény tovább emelkedhet, heti, havi szinten pedig még tovább. Ha 3 hónappal később a részvény ára már például 3500 forint, akkor az adott 3 hónap egy emelkedő trend, és akik az elején beszálltak (tehát pl. 2150 forinton is, pedig az akkor még milyen drágának tűnt!), azok szép nyereséget érhettek el.

Az árfolyam csökkenése ugyanígy magyarázható, csak ellentétes irányban történik. Ha hónapokkal később ABCD részvény esetében kiderül például, hogy az adott gyógyszer mégsem olyan hatásfokú, és további vizsgálatokra lesz szükség, akkor ez nagyon rossz hír a befektetőknek. Azért vásárolták a részvényt, mert abban bíztak, hogy e gyógyszer eladásával nagyobb nyereséget ér el a cég, emiatt ment fel a részvény ára. Ha kiderül, hogy a gyógyszer forgalmazása körül problémák vannak, akkor ez megkérdőjelezi, hogy lesz-e a jövőben akkora nyereség, mint gondolták. Emiatt egyre többen az eladás mellett döntenek, illetve újólagos vételi kereslet a részvényre a bejelentés előtti áron vagy annál magasabban már nem lesz, csak alacsonyabban. A libikóka most lefelé veszi az irányt, a vevők egyre alacsonyabb árakon hajlandóak csak vásárolni a részvényből, az eladók így kénytelenek lejjebb vinni ajánlataikat. A következő 2 hónapban a részvény akár vissza is mehet az egész történet előtti árára vagy annak közelébe.

Fontos megjegyezni, hogy egy vevő természetesen nem csak egy eladási szinten vehet az ajánlati könyvből. Ha akar venni 1000 darab részvényt, és azt látja, hogy az eladási oldalon eladóként szerepel 2110 forinton 200 darab, 2120 forinton 300 darab, 2135 forinton 100 darab, 2150 forinton 1000 darab, akkor adhat vételi megbízást 1000 darab részvényre 2150 forinton. Ekkor az történik, hogy mindaddig megkapja a részvényeket, amíg mind az 1000 darab hozzá nem kerül, maximum 2150 forinton. A jelen példában tehát megkap 2110-en 200-at, 2120-on 300-at és így tovább. Látható, hogy a részvényeket nem 2150 forinton kapta meg, hanem egy köztes átlagáron, amit a (megkapott részvények száma*árfolyam)/darabszám alapján számolhatunk ki. Ebben a példában a vételi átlagár 2131 forint.

Oldal: Kezdőknek a tőzsdéröl
Ne TE DOLGOZZ!!Ha nem a pénzed! - © 2008 - 2024 - tozsde.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat